Nagyszombat Jézus sírban pihenésének ideje, a liturgiában a húsvéti szent háromnap harmadik napja. Üdvtörténetileg e naphoz kötődik Jézus pokolraszállása is.
Nagypéntekhez hasonlóan nagyszombat is szentmise nélküli nap (aliturgikus nap), csöndes virrasztás a szent sírnál, illetve lelki készülődés a föltámadásra, a húsvét vigíliájára. Maga a húsvéti vigília nagyszombat este, sötétedés után (Dunaszerdahelyen 17 órakor), vagy húsvétvasárnap hajnalban kezdődik.
Ma a népszokások is az evangéliumi történetből születtek, s a csöndes virrasztás, Jézus siratása és a föltámadásra várakozás köré csoportosultak.
Húsvétvasárnap a föltámadás vasárnapja, a liturgikus év legnagyobb ünnepe.
Ünnepi miséje a föltámadt Krisztust ünnepli, akié a hatalom és dicsőség mindörökké. Bennünket arra int, hogy a világosság gyermekeiként új életre kelve az odafönt valókat keressük. A húsvétvasárnap a húsvéti szent háromnap tagjaként a legszorosabb és a legszervesebb vonatkozásban van leginkább a húsvét vigíliájával.
